1. Kockázat és fenyegetettség elemzés
Kockázatot egy talpára állított egyenlő szárú háromszögként felfogva jól érzékelhetőek a védekezésnek egymásra épülő elemei, ahol a sorrend az elemek fontosságát is jelenti: maradék kockázat; biztosítás; élőerő; elektronikai jelzőrendszer; mechanikai védelem; megelőző intézkedések.
A kockázat elemzés általában becsléseken alapul. Célja, hogy feltárjuk a fenyegetettségeket, meghatározzuk a fenyegetettség bekövetkezési valószínűségét, valamint azt, hogy realizálódása milyen következményekkel járhat. Az elemzési adatok alapján hozunk döntést a szükséges védelmi intézkedésekről.
A betörésjelző rendszerek kockázati analízisének a következőkre kell kiterjednie
- Annak a kockázatnak a felmérésére, aminek az objektum ki van téve (tárgy, eszköz, áru, ember)
- Építészeti gyenge pontok felmérésére.
- Helyi adottságok felmérésére: a környezeti forgalom éjjel és nappal, kommunikációs és intézkedési lehetőségek stb.
- Biztonsági fokozat meghatározására: teljes körű, részleges vagy minimális védelmet kell-e kialakítani?
- Valószínűsíthető bűnelkövetések felmérésére: betörés, lopás, rongálás, rablás, túszejtés stb.
- Rendészeti előírások elemzésére: a meglévő jelzőrendszer működése milyen kiegészítéseket igényel?
- Az objektum jellegére
- Az objektumban végzett tevékenységek elemzésére kriminalisztikai veszélyeztetettség szempontjából
- Az objektum elhelyezkedésének vizsgálatára: lakott területen belül van, vagy kívül van-e?
- Az objektum megközelíthetőségének vizsgálatára.
- Az adott élőerős felügyelet: bolti eladók, rendész, biztonsági őr stb. hatékonyságának vizsgálatára.
- Zavarforrások - hálózati, elektronikus, rádiófrekvenciás - felderítésére
Fenyegetettség: a támadás lehetősége a támadás tárgyát képező erőforrásra. A fenyegetettség olyan állapot, amelyben az erőforrások felfedésre, módosításra vagy elpusztításra kerülhetnek.
Összetevői:
- veszélyforrás: szervezési, fizikai (természeti), logikai
- támadás célja: irányulhat az erőforrás felfedésére, módosítására, elpusztítására
- támadási potenciál: a sikeres támadás esélyét fejezi ki
- kárkövetkezmény: az erőforrások sebezhetősége, érinthet egy erőforrást vagy az egész rendszert
Bekövetkezési valószínűség: mekkora az esélye annak, hogy a veszélyforrás képezte fenyegetettség támadás formájában realizálódjon, azaz bekövetkezzen. A bekövetkezési valószínűséget a támadási potenciálból kiindulva egzakt módon meghatározni igen nehéz. A bekövetkezett támadásokról nem áll rendelkezésre statisztika, így idősor hiányában a valószínűség számítási módszer sem alkalmazható. A természeti eredetű veszélyeztetések is csak ritkán jellemezhetők számokkal. Ebből következik, hogy a bekövetkezési valószínűséget kénytelenek vagyunk becsülni. A bekövetkezési valószínűség a támadási potenciállal egyenes arányban van, minél kisebb a támadási potenciál annál kisebb a bekövetkezés valószínűsége.
2. Kriminalisztikailag gyenge pontok felmérése
A vagyonvédelmi feladat technikai megvalósításának első lépése a kriminalisztikai gyenge pontok meghatározása. A kriminalisztikailag gyenge pontok, felmérésére azért van szükség, mert ez által meghatározhatóak azok az eszközök és módszerek, amivel az adott feladat megvalósítható és működtethető.
A kriminalisztikai gyenge pontok lehetnek:
- Építészeti,
- Emberi,
- Környezeti,
- Funkcionális jellegűek.
3. Előírás, jogszabály
Általában nincsen magyar előírás, többnyire a DIN és a VDS (német dologi biztosítók szövetsége) vizsgálati előírásainak elfogadása az általános, amely alapján a vagyonvédelmi osztályba sorolást végzik.
A MABISZ technikai jellegű előírásokat alkalmaz, az értéktárolók; mechanikai-fizikai védelem; üvegek, fóliák; elektronikai jelzőrendszer; videotechnika témakörében.
Betöréses lopás, rablás biztosítási szabályzat létrejötte.
Szabványok:
MSZ EN 50130 - 50136 Riasztórendszerek,
MSZ IEC 839-1-4:1991 Riasztórendszerek. Használati követelmények
MSZ IEC 839-2-2:1992 Riasztórendszerek. Behatolásjelző rendszerek érzékelőinek általános követelményei
MSZ IEC 839-2-3:1992 Riasztórendszerek. Belsőtéri infrasorompók
MSZ IEC 839-2-4:1992 Riasztórendszerek. Belsőtéri ultrahangos Doppler-érzékelők
MSZ IEC 839-2-5:1992 Riasztórendszerek. Belsőtéri mikrohullámú Doppler-érzékelők
MSZ IEC 839-2-6:1992 Riasztórendszerek. Belsőtéri passzív infravörös érzékelők
2005. évi CXXXIII. törvény a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól
2004. évi XXIV. törvény a lőfegyverekről és lőszerekről
1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya többször módosított
1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyv
1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyv